Megjelen�s Jap�n: 1983. j�lius 15. Amerika: 1985. okt�ber 18. Eur�pa: 1986. szeptember 1. Eladott p�ld�nysz�m: 61,91 milli� Jap�n: 19,32 milli� Amerika: 34,03 milli� Eur�pa: 8,56 milli� Legsikeresebb j�t�k: Super Mario Bros. 40,23 mili�

"Now you're playing with power!"
Nintendo Entertainment System rekl�mszlogen

A Nintendo Entertainment System (Jap�nban Famicom) a Nintendo �ltal kiadott 8-bites konzol. Ez a j�t�kg�p korszakalkot� volt, hiszen k�zel 62 milli� p�ld�nysz�mban �rt�kes�tett�k, el�tte egy sz�m�t�g�pet, �s videoj�t�kot nem adtak el ilyen magas p�ld�nysz�mban. Ez a j�t�kg�p mentette meg a Amerik�t az 1983-as nagy videoj�t�k v�ls�gt�l.

A '70-es �vek m�sodik fel�ben nagyon sok j� j�t�k jelent meg, �gy a videoj�t�k-ipar egyre sz�lesebb k�rben terjedt el, egyre t�bb rajong�t hozott mag�val. �gy egyre t�bb c�g j�tt r�, hogy sok p�nz van a videoj�t�kokban, �s olyanok is elkezdtek j�t�kokat gy�rtani, akiknek nem sok k�z�k volt a programoz�shoz, �gy egyre t�bb sil�ny j�t�k terjedt el, hiszen akkoriban nem kellett a videoj�t�k-gy�rt� c�g licensze, b�rki gy�rthatott j�t�kot. A folyamat k�vetkezt�ben nagyon sokan belebuktak, m�g olyan c�gek is, akik j� j�t�kokat k�sz�tettek, hiszen egyre kevesebben vettek j�t�kokat. Ennek nemcsak roml� j�t�kmin�s�g volt az oka, hanem nagyon k�nny� volt m�solni a j�t�kokat, mivel semmi nem v�dte a g�pben a j�t�kokat, ez�rt sokan ink�bb csak �tm�solt�k maguknak a j�t�kokat. Ez a majdnem �sszeoml� videoj�t�k-iparhoz vezetett.

A Nintendo eredetileg csak Jap�nra tervezte a konzolj�t kiadni. 1983-ban meg is jelent az els� Famicom, melynek �lettartama nem tartott sok�ig, mert sok j�t�k lefagyott egy hib�san gy�rtott chip miatt, �gy �sszes addig eladott p�ld�nyt visszah�vt�k. A v�gleges v�ltozat 1984-ben jelent meg, �s az �v v�g�re a legjobban fogy� konzol lett Jap�nban.

A siker ugyan felb�tor�totta a Nintend�t, hogy Jap�non k�v�lre is kiadj�k, de tudtak az amerikai videoj�t�k-v�ls�gr�l, �s tartottak att�l, hogy a Famicom is be fog bukni. �gy d�nt�ttek, hogy be�p�tenek egy chipet a konzolba, mely megg�tolja a m�solt j�t�kok beolvas�s�t, �gy megjelenhetett Amerik�ban. Kicsit �talak�tott�k a g�pet, �s Nintendo Entertainment System n�ven ker�lt forgalomba. A Super Mario Bros. j�t�knak k�sz�nhet�en a NES akkora siker volt, melyet kor�bban senki nem tudott el�rni, �s �jra vettek j�t�kokat az emberek, �gy Amerika kil�balt a v�ls�gb�l. Innen m�r csak egy karny�jt�sra volt az eur�pai megjelen�s, 1986-ban min�lunk is megjelent, b�r K�z�p- �s Kelet-Eur�p�ba csak 1990-ben jutott el az el�z� rendszer miatt.

Persze nemcsak a Super Mario Bros. sorozatnaknak k�sz�nheti a konzol a siker�t, hanem olyan sz�ri�k indultak el ezekben az id�kben, mint p�ld�ul The Legend of Zelda, Metroid, ezek mellett t�bb olyan j�t�k is volt, mely csak erre a g�pre jelent meg, p�ld�ul ExciteBike, Kid Icarus. A NES az a konzol, ahol legnagyobb a k�l�nbs�g a konzol els� j�t�kai �s a m�r Super Nintendo korszak�ban megjelent j�t�kok k�z�tt grafikailag. Ennek nemcsak az az oka, hogy nem ismert�k a konzol technikai specifik�ci�j�t, hanem ebben az id�ben v�ltoztak a legt�bbet a j�t�kok. Hiszen a '80-as �vek k�zep�n legink�bb az �rk�d g�pek konzolos �tiratai jelentek meg, illetve a kalandj�t�kok csak n�h�ny p�ly�s j�t�kok voltak, de kb. 8-10 �vre r� hosszabbak lettek a platform j�t�kok, �s a grafika is nagyon sokat fejl�d�tt. El�g csak az 1993-as Kirby's Adventure j�t�kot megn�zni. Csak egy apr� grafikai r�ncfelvarr�s kell neki, �s m�ris SNES j�t�k lehetne bel�le. Okak�nt visszavezethet� az is, hogy a Nintendo nem akarta azonnal eldobni a NES konzolt a SNES megjelen�se ut�n, melynek meg is lett az eredm�nye: SNES ut�n is k�zel 2 milli� p�ld�nyt adtak el a NES-b�l, �s az utols� g�p 1995-ben g�rd�lt le a gy�rt�sorr�l, de Jap�nban meg 1999-ben is jelent meg j�t�k Famicomra.

A Nintendo Entertainment System konzolhoz alapb�l egy RF k�belt, egy AC Adaptert, �s 2 controllert csomagoltak. A g�p oldal�n l�thatunk RCA-k�bel bemeneteket, ilyen k�belt is lehetett kapni a g�phez (a Super Nintendo �s Nintendo 64 k�beleivel nem kompat�bilis), de ezt akkoriban csak a legmodernebb TV-k tudt�k, ez�rt ez nagyon ritka kieg�sz�t� volt.

Kieg�sz�t�k

NES Advantage
Nagy m�ret� joystick, az arcade-hangulathoz. A megszokott gombok mellett TURBO gomb is helyet kapott ezen a szerkezeten, ez els�sorban FPS j�t�kokhoz volt hasznos, ahol nagyon gyorsan kellett nyomkodni a t�z gombot. A TURBO gomb aktivit�s�t is lehet �ll�tani. Apr�l�kos j�t�kmenethez van SLOW gomb is, ahol pontos �s prec�z j�t�kra van sz�ks�g, olyan hat�sa van, mintha gyorsan nyomkodn�nk a START-gombot. K�t vezet�ke van, melyet az egyes, �s a kettes controller hely�be kell bedugni, �gy a controller nem kompat�bilis azokkal a j�t�kokkal, ahol egyszerre kell ketten j�tszani (pl. Dr. Mario).

NES max
Egy controller els�sorban a sport j�t�kok k�nyelmes j�t�k�hoz. A Control Pad hely�n l�that� "cycloid" joystickkal prec�zen lehet oldalra fordulni, ennek alapj�n csin�lt�k meg a Nintendo 3DS anal�g karj�t. Ez az els� "sz�rnyas" controller, diz�jnos k�lseje j� alapot szolg�lt a k�s�bbi controllerekhez. Ezen is tal�lunk TURBO-gombot.

NES Zapper
A NES Zapper (Beam Gun Jap�nban) egy f�nyfegyver az FPS j�t�kokhoz. Egyik �kes bizony�t�ka annak, hogy m�r a '80-as �vekben is l�tezett mozg�s�rz�kel�s, hiszen a TV-n pontosan oda l�tt, ahova c�loztunk. Sokan a Duck Hunt j�t�kkal j�tsz�k el�szeretettel, de eredetileg a Wild Gunman j�t�k mell� adt�k a Zappert. Amikor megnyomjuk a ravaszt, akkor egy pillanatra az eg�sz k�perny� feh�r lesz, majd az a bizonyos c�lpont feh�redik ki, ahova l�tt�nk, �s a t�bbi r�sz kifeketedik. Ugyanis a Duck Hunt-ban amit mi kacs�nak l�tunk, azt a Zapper feh�r kock�nak l�tja, �gy tudja, hogy hova l�tt�nk. Viszont mivel a Zappert a r�gi CTR k�perny�s TV-kre tervezt�k, a mai LCD �s plazma TV-ken egy�ltal�n nem m�k�dik. A vezet�k�t a kettes controller hely�be kell dugni.

NES Four Score
M�r a NES idej�ben is voltak n�gy j�t�kos j�t�kok, erre volt a bizonyos Four Score, mely egy adapter, melybe ak�r 4 controllert is lehet dugni. Azok a j�t�kok, melyek kompat�bilisak a Four Score-ral, azokat kiz�r�lag ennek az adapternek a seg�ts�g�vel lehet j�tszani, ez�rt is van bal oldalt 2 �s 4 j�t�kos kapcsol�. Ezen is tal�lunk TURBO-gombot, ha megnyomjuk az A- vagy B-gombnak, akkor az �sszes controller turb�ja aktiv�l�dik. Ennek is a vezet�k�t mind a k�t controller vezet�k�be kell dugni.

Family Fun Fitness
�skori Wii Fit. Sportj�t�kok �leth� ir�ny�t�s�ra. A m�k�d�si elve a DDR-hez hasonl�t. El�sz�r Family Fun Fitness n�ven jelent meg, majd 1988-ban Power Pad-ra keresztelt�k �t. A gombokon ugr�lva lehet ir�ny�tani a j�t�kot.

Technikai Specifik�ci�k

R�vid technikai adatok:
CPU: Modified 6502 8-bit (NMOS)
CPU sebess�g: 1.79 MHz
RAM: 16 KBit (2 KByte)
Video RAM: 16 KBit (2 KByte)
K�pmegjelen�t�s: 256�240 pixel
Sz�ntartom�ny: 52 sz�n
Egyszerre megjelen�thet� sz�nek sz�ma: 24 sz�n
Max Sprite-m�ret: 8X16
Max Sprite: 64 sprite
Min.-Max. kazetta-mem�riam�ret: 128 KBit-4 MBit
Legt�bb egy vonalban megjelen�thet� Sprite: 8 Sprite
Hang: PSG hangb (4 csatorn�s)

Az eredeti Famicom feh�r m�anyag h�zban lakozott, melyet s�t�tv�r�s cs�kokkal d�sz�tettek. K�z�pen fent volt megtal�lhat� a kazett�k bemeneti ny�l�sa, oldalt pedig a fixen r�gz�tett kontrollerek t�rol�s�ra szolg�l� helyet k�peztek ki. A NES teljesen m�sk�nt n�zett ki: doboz alak�, alapvet�en a sz�rke k�tf�le �rnyalat�ban pomp�z� h�zban volt a hardver, a kazett�kat pedig a szerkezet elej�n kellett behelyezni, ahol a csatlakoz�t egy kism�ret� ajt� v�dte. Egyes v�ltozatok belsej�ben egy gy�rilag behelyezett extra k�rty�n t�roltak be�p�tett j�t�kokat.

A kilencvenes �vekben �ttervezt�k a sorozatot, ez volt a NES-101. A sz�ns�ma feh�r volt, egy nagym�ret� piros kapcsol�gombbal, amellyel a konzolt lehetett elind�tani, b�r a m�k�d�st semmilyen LED nem jelezte. A kazett�kat fel�lr�l kellett behelyezni Kisebb m�rete �s k�lalakja egy�rtelm�en az SNES-t id�zte. A jap�n v�ltozat kiz�r�lag RCA-kimenettel rendelkezett, a vil�g t�bbi r�sz�n azonban RF-k�bellel is hozz� lehetett csatlakoztatni a telev�zi�hoz.

A PAL r�gi�ban megjelent konzolokban egy Ricoh 2A07-es processzor lapult. A MOS Technology 6502-es technol�gi�j�ra �p�l� chip 8 bites volt. Saj�t hangrendszerrel �s korl�tozott megszak�t�svez�rl�ssel rendelkezett. Sp�rol�si sz�nd�kb�l ebb�l a processzorb�l teljesen kihagyt�k a 6502-es BCD �zemm�dj�t. �rajele 1.66 MHz, m�g a Ricoh 2A03 jel� NTSC v�ltozat, nagyobb �rajelen (1.79 MHz), de l�nyeg�ben ugyanez volt. A hangvez�rl� egyszerre n�gy csatorna kezel�s�re volt k�pes. Az els� kett� kezelte a zen�t, a harmadik a h�tt�rzen�t, a negyedik a zajt.

A NES alaplapi mem�ri�ja 2 KB RAM volt. A j�t�kokat tartalmaz� kazett�kon ezek b�v�t�s�re alkalmas chipeket szerelhettek fel. Videomem�ri�ja �gyszint�n 2 KB volt, 256 b�jt sprite RAM-mal egyetemben. Egyid�ben 32 KB ROM feldolgoz�s�ra volt k�pes a g�p, de ez kezdetleges lapoz�si technik�val feloldhat� volt. A kazett�kon 8 KB SRAM lehetett, valamint �jabb 8 KB "Expansion Area", amely szint�n mem�riak�nt funkcion�lt, �s alkalmas volt a videomem�ria b�v�t�s�re is.

A grafik��rt a Ricoh saj�t fejleszt�s� PPU-chipje (Picture Processing Unit) volt a felel�s. NTSC modellekben 5.37, PAL modellekben 5.32 MHz-es �rajellel rendelkezett. A mem�ria 2 KB RAM volt, 256 b�jtos sprite mem�ri�val, �s 28 b�jtos paletta-mem�ri�val. A lapoz�f�jl-technik�val azonban a kazett�kkal szinte b�rmekkora m�ret� mem�ri�t lehetett a grafikus processzor r�sz�re bocs�tani. Negyvennyolc k�l�nb�z� sz�n �s �tf�le sz�rke�rnyalat megjelen�t�s�re volt k�pes, a v�r�s, a k�k, �s a z�ld pedig megfelel� id�z�t�ssel s�t�t�thet� volt. Egy id�ben legfeljebb 24 sz�nt lehetett felhaszn�lni, �s 64 alakzat mozoghatott. A sprite-ok m�rete 8x8, illetve 8x16 pixel lehetett. A k�p mozg�sa egyszerre csak egy ir�nyba volt enged�lyezett, amely lehetett horizont�lis vagy vertik�lis. A k�perny� felbont�sa 256x240 pixel (NTSC rendszeren 256x224).

Controller
A NES-hez (�s a Famicom-hoz) haszn�lt j�t�kvez�rl� egy hossz�k�s t�glalap alak�, egyszer� n�gygombos elrendez�st k�vet: k�t kerek gomb "A" �s "B" felirattal, egy "START" �s egy "SELECT" gomb. Alkalmaznak tov�bb� egy kereszt alak� D-Pad-ot, melyet egy Nintendo-alkalmazott, Gunpei Yokoi tervezett a Game & Watch rendszerekhez a kor�bbi j�t�kkonzolok testesebb joystickja helyett.

Az eredeti Famicom k�sz�l�k k�t vez�rl�vel k�sz�lt, melyek a konzol h�tulj�hoz voltak vezet�kezve. A m�sodik vez�rl�nek START �s SELECT gombja hi�nyzott, helyette kis mikrofont tartalmazott. Viszonylag kev�s j�t�k haszn�lta ezt a lehet�s�get. A legkor�bbi Famicom egys�geken eleinte n�gyzet alak� A �s B gombok voltak. K�s�bb az�rt cser�lt�k le, mert lenyom�skor megakadt a tokban, �s hardverhib�k miatt is gyakran lefagyott j�t�k k�zben.

A NES vez�rl�i m�r a konzol sz�n�hez igazodtak, m�k�d�s k�zben elt�vol�that�k voltak, �s nem volt mikrofonjuk. A vez�rl�k itt m�r lev�laszthat�k, h�tt�s csatlakoz�val illeszthet� a g�p elej�n elhelyezked� k�t aljzatba.

J�t�kkazett�k
Minden eur�pai r�gi�j� kazetta 10,4 cm sz�les �s 14 cm hossz�. Eredetileg �t kis egyhorny� csavar tartotta �ssze, a k�s�bbi (1987 ut�ni) j�t�kokn�l k�t m�anyag kapocsra cser�lt�k le a fels� k�t csavart. Ezzel egy id�ben a szabv�nyos csavart lecser�lt�k biztons�gi csavarokra, hogy megakad�lyozz�k a bels� ROM-hoz t�rt�n� hozz�f�r�st. A kazetta h�toldal�n c�mke tal�lhat�, kezel�si utas�t�sokkal. A legt�bb j�t�kn�l ez sz�rke, m�g a nem-felejt�s t�rat tartalmaz�, menthet� j�t�kokn�l aranysz�n�. Minden hivatalos j�t�k sz�rke tokban jelent meg, kiv�ve a The Legend of Zelda �s a Zelda II: The Adventure of Link aranysz�n� kazett�kat. A nem hivatalos j�t�kokat elt�r� sz�nben �s form�ban gy�rtott�k. A Nintendo s�rga sz�n� tokokat is k�sz�tett, de csak tesztel�si c�lokra alkalmazt�k a Nintendo szervizk�zpontokban.

Versenyt�rsak

A NES a harmadik gener�ci� uralkod� konzolja volt olyan szinten, hogy az egyetlen eml�t�sre m�lt� vet�lyt�rsa a Sega Master System volt, de a 13 milli�s elad�s�val j�csk�n alulmaradt a NES 61 milli�s teljes�tm�ny�hez k�pest.

�rdekess�gek

A PAL verzi�j� Super Mario Bros. gyorsabb, mint a NTSC verzi�. Ez a video �r�j�b�l ad�dik, ugyanis az NTSC video �r�ja 21,48 MHz, m�g a PAL-� 26,6 MHz. Ebb�l ad�dik, hogy gyorsabb n�lunk a zene, �s az id� is gyorsabban sz�mol vissza.

A Technikai forr�sok r�szleg forr�sa: Magyar Wikipedia NES oldala

NES-re megjelent Mario j�t�kok

Donkey Kong	Donkey Kong Jr.	Mario Bros.	Donkey Kong 3
Donkey Kong Jr. Math	Super Mario Bros.	Pinball	Wrecking Crew
Super Mario Bros.: The Lost Levels	Super Mario Bros. 2	Super Mario Bros. 3	Donkey Kong Classics
Dr. Mario	NES Open Tournament Golf	Mario & Yoshi	Yoshi's Cookie

Wario's Woods